TALÁLKOZÁSOK

Legalább beszervezem

"És mit keresel az oldalon?" - Teszem fel neki a klasszikus kérdést, amire minden értelmes emberből kibújik a szerepkonfliktus és zavart tagadásba és mentegetőzésbe kezd, ami ugye arra jó, hogy végül együtt szidjuk az egészet, mekkora hülyeség. De ő nem. - ...és igen, szeretek gyors találkozót megbeszélni... - magyarázza szenvtelen tónusú hangon, még mindig egyetlen arcizomrándulás nélkül, és ennél a pontnál eszembe jut hogy egyeztette le velem a randit már aznap estére, mint egy ügyféllel - ...és hát igen, annyira sok a lehetetlen alak, de sebaj, ha nem jön be, hát akkor is legalább beszervezem, hát kellenek az ügyfelek... - és csak folytatja tovább gátlástalanul, mereven maga elé nézve. Én meg csak ámulok rajta. Huszonegy. Ófaubé. Mint egy robot ahogy mondja, Harrison Ford vagyok a Blade Runnerből, és nem tudom eldönteni hogy ember-e vagy android, bár szeretném azt hinni hogy nem egy robottal ülök a Nehru-part esti romantikájában. Pedig de.

Elfog a menekülhetnék.