Minden történetnek
két oldala van.
Én például túl sok dolgot csinálok. Fotós vagyok, AI tanár, szenvedélyes neurodivergencia szószóló, és persze örök felfedező.
Szabad pillanataimban írok az utazásaimról, emlékeimről, találkozásaimról. Vallomásokat, ha úgy tetszik: azokat a sztorikat, amiket életedben nem mondhatsz el, de búcsúlevélként meggyónnál az utánad maradóknak.
Minden sztorinak két oldala van. Akad itt pár különleges darab is: interaktív kalandregények, ahol a történet ugyanazon jeleneteit a különböző olvasók a saját szemszögükből olvashatják és alakíthatják, a 90-es évek lapozgatós könyvei ("kaland-játék-kockázat") alapján.
Every story has
two sides.
I do too many things. I'm a professional photographer, an AI teacher, a passionate neurodivergency advocate, a forever wanderer.
I also write short stories and essays about my travels, memories, encounters – the human condition, in general. Confessions, left for the world.
Every story has at least two sides. I have some special ones here, interactive types: "choose your own adventure"-style role-playing stories where each chapter is written for certain players differently.